13. rész-Hajnali beszélgetés

Ez nagyon rövid rész lett, de csak így tudtam befejezni ezt a napot. Bocsi, hogy késtem vele. :)

...Ki hívott fel amikor mentünk a bálba? Az akinek itt lakik az unokatestvére Balatonfüredén és mindig a deszka parkban lógnak...Robi volt az.

Robi gyakorlatilag leteperte Alexet a földre.Én egy szót nem tudtam szólni csak néztem a két fiút, ahogy a földön "hemperegnek". Egy szerencsém volt, hogy a többiek visszajöttek értünk, mert nem tudták, hogy hol vagyunk.

-Álljatok le!-rántotta fel kissé se finoman Dani Robit a földről. Tomi és Balázs is odamentek, aztán odanyomták Hanna és  hozzám Lizát, aki már jobb állapotban volt, de medúzát szeretett volna fogni.(?) Túl sok Spongyabobot nézett...Alex is felállt a földről és rám nézett. Én gyorsan elkaptam a fejemet.

-Miért smároltál azzal a sráccal?-nézett rám idegesen Robi és megvetően Alexre. Tomiék döbbenten néztek Alexre aztán rám is.

-Mit keresel itt?-kérdeztem zavartan, mert nem tudtam mit válaszolni a kérdésére.

-Jöttem Zsozsóhoz.-biccentett a fejével az eseményeket figyelő unokatestvére felé.
-Na, jó húzzá' el!-lökte el Dani Robit, aki utoljára még rám nézett és elindult Zsozsó felé.
-Gyere menjünk haza.-simította meg a vállamat Hanna.
-Ne kísérjelek el titeket?-kérdezte Balázs.
-Szerintem nem kell, köszi.-mosolygott Balázsra és megcsókolta.
A fiúk akkor még ott maradtak, amikor mi eljöttünk...Haza fél 2-re értünk. Lassan becsuktuk az ajtót és halkan felsétáltunk a lépcsőn. Lizát, Hanna ágyába tettük és rögtön be is aludt. Hanna átjött a szobámba és ott voltunk. Végig beszéltük volna az éjszakát, ha...valaki be nem kopog az ablakomon. Hannával szívrohamot kaptunk.
Ott állt...Robi.Újra ő...
-Mit csináljak?-néztem riadtan Hannára.
-Mondjuk engedj be, mert k.rvrára fázom.-válaszolta Robi, vagyis olyan hangosan kérdeztem, hogy kint is hallották. Beengedtem.
-Miért voltál az ablakomban? Honnan tudtad, hogy hol lakom? És miért jöttél ide?-árasztottam el a kérdéseimmel Robit
-Menjen ki Hannuska és válaszolok neked.
-Ki megyek Robika. Nyugszik.-állt fel Hanna és kiment a szobámból. Hanna sose bírta Robit és Robi se Hannát.
-Szóval, van egy létra az ablakodban,(akkor jutott eszembe, hogy festik az ablakokat) Zsolti tudja és tőle tudtam meg, hogy hol laksz és, azért vagyok itt, mert szeretlek és bocsánatot szeretnék tőled kérni, amiért nem hittem neked el a csókos dolgot.
-Honnan tudtad meg?
-Kíra elmondta.
-Aha, na ez szuper. Nekem van egy új életem, szóval légyszíves mássz vissza a földre.-toltam az ablak felé Robit.
-Ide költözöm.-mondta végül.
-Miért költözöl ide??
-Mert kirúgtak a suliból...Eltört Peti orra...-mosolgott rám pimaszan.

-Mi van?! Eltörted Peti orrát?! 

-Mert le smárolt és utána hazudott. Hidd el szeretlek! 

-Te meg azt hidd el, hogy nem fogok egyik napról a másikra bele szeretni egy fiúba. 

-Nem gondoltam, hogy én neked csak egy "fiú" vagyok!-aztán idegesen lemászott a létrán. 

-Ez, azért kicsit durva volt.-lépett be a szobámba Hanna.

-Hallgatoztál?-mosolyogtam rá. 

-Aha.-válaszolta egyszerűen Hanna. Néhány percet beszélgettünk és én bedobtam rögtön a szunyát.:)